A minisztériumi szinten jóváhagyott Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (ITRBMP) szerint a bányászatból eredő véletlen szennyezések kockázata a Tisza vízgyűjtőjén sokkal nagyobb, mint a Duna vízgyűjtőjén.
A HU-SK határral osztott Sajó/Slaná-völgy történelmi bányavidékként jellemezhető. Az 1800-as évektől működtek itt ércbányák, kohók, magyar oldalon szénbányák is. Ebben az időszakban a Sajó Európa egyik legszennyezettebb vízfolyása volt. A 90-es évektől fokozatosan megszüntették a bányászati tevékenységet, és a folyó vízminősége javult is. De a bányák bezárása nem minden esetben történt szakszerűen, főleg a bányák drénrendszeréből távozó víz elhelyezésére és kezelésére, továbbá a meddőhányók rekultiválására nem fordítottak figyelmet. Ennek eredményeként következhetett be az ökológiai rombolást okozó bányászati katasztrófa a Sajó felső szakaszán, ami 2022. február 24-én vette kezdetét Dél- Szlovákiában. A Nižná Slanában található egykori vasércbányából kifolyó kezeletlen bányavíz 3 hónapon keresztül hatalmas mennyiségű toxikus fémet juttatott a folyóba. Ennek következtében a Sajó élővilága a szennyezés forrásától számított közel húsz kilométeres szakaszon teljesen kipusztult. A szlovák kormány a környezeti katasztrófa miatt rendkívüli állapotot hirdetett.
A projekt célja a Sajó határral metszett vízgyűjtő területén feltérképezni és feltárni a Sajó jelenlegi állapotát és a felhagyott bányák potenciális szennyező hatását. A projekt fő eredménye a környezetvédelmi és kockázatértékelési tanulmány lesz. A tanulmány összefoglalja a projekt keretében elvégzett, egymástól függő mérések és vizsgálatok (geofizikai, felszín alatti és felszíni vizek egyéves monitoringja, modellezés és egyéb vizsgálatok) eredményeit, megvizsgálja a bányák és a bányahulladékok környezeti hatását a Sajó/Slaná folyó vízgyűjtőjére és vízgyűjtő területére, azonosítja a kockázatokat, azok nagyságát és valószínűségét. Emellett intézkedéseket javasol a kockázati elemek kezelésére, és javaslatot tesz egy monitoringhálózat létrehozására a kedvezőtlen változások nyomon követése és szükség esetén a további környezeti katasztrófák megelőzése érdekében.
A dokumentációkat a döntéshozók (Katasztrófavédelmi hatóságok, vízügyi igazgatóságok, stb) és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik a partnerek weboldalain
4001 Kosice, Letná 9.
3515 Miskolc, Egyetemváros
3530 Miskolc, Vörösmarty u. 77.